Az utolsó nap

2009 október 16. | Szerző: p |

 Apa nem tud tervemről. Nem is baj, mert csak fintorgás lenne belőle. Ma még megesszük Anyósom által készített paradicsom mártást, holnaptól azonban én főzök, a hét minden napján. Be szoktak segíteni, hogy Lánykám mellett könnyebben boldoguljak. Hálás köszönet érte, de most változunk:) és milyen jó is lesz:)) Már látom lelki szemeimmel, amikor Apa a mérlegre áll és meglepetten tapasztalja, hogy visszafelé billent a mérleg nyelve. Jajj tényleg jut eszembe. Be kell szereznünk egy digitális mérleget. A mostani az a régi hagyományos. Szeretném látni a dekákat is hogyan olvadnak le rólunk:) Szuper lesz:) Tele vagyok energiával, meg kell csinálni. Apa is jobban érezné majd magát. Jajj csak tudjam végigcsinálni:)Hétvégente meg Anyóséknál egy két süti belefér Neki talán… hétköznap úgyis egészségesen eszik, a nagyobbat az nyomja a mérlegen. Az az egy nap talán nem tesz be neki… milyen egy nap?! Egy fél délután… Izgulok már nagyon:)) Köszönöm, hogy itt vagytok velem és bíztattok:)